Édes drágáim, próbálok jót írni és vártam mikor jön egy kellemes partszakasz vagy 5 perc szemembefolytonvisszarepülőbogár mentes időszakot, de eddig csak fogyott az az energia belőlem amit itt reméltem feltölteni. Az időnk nagy része költözködéssel telt, mert minden helyen akadt egy "meglepetés", amit szünet nélkül már egyre nehezebben tolerálunk. A szigeten minden tiszta állat és mocsok, de összességében azt mondom hogy aki alacsony költségvetéssel szeretne utazni az menjen a booking.com szerinti legmagasabb értékelésű hostelbe, az a legjobb áron kínálja a tisztaságot. Na ez az amit mi még nem tapasztaltunk meg Thaiföldön.

Vagy cicástul-cicakajástul kapjuk meg a szobát, vagy befejezetlen szállást adnak át nekünk szarral a fal tetején, vagy egy állat szarja tele a fürdőszobát, egy biztos: egy idő után paranoiássá válsz. Képzeld el ahogy lassan kirajzolódik benned a felismerés hogy az a folt a takarón az bizony kosz. Valakinek a vére volt valaha. Igaz hogy már kimosták a kinti mosodában - a többi turista szennyesével együtt. Elmosolyodsz, milyen szép színekkel tarkította a szállásadó a szobádat, milyen gyönyörű ez a szőnyeg, és csak közelebbről válik egyértelművé hogy igen, a szag abból jön, és azok a fekete pöttyök bizony hangyák, amik valami kajamaradékot esznek le éppen. Na és még csak 10 perce birtoklod ezt a szállást. Szúnyogháló nem csak a szúnyog ellen kéne - ha volna - hanem a majmok ellen is, akik bármikor belopózhatnak és elvihetik az értékeidet. Ekkor már mindegy hogy a puha matracot fedő lepedő műszálas-e vagy sem. Bízol benne hogy legalább tiszta. Ilyenkor fogadod meg hogy több éjszakát nem töltesz itt és kétségbeesetten foglalsz másikat ahol ugyan pont ezek a bajok nem ismétlődnek meg, de van helyettük másik. Például nincs huzat a takarón. Nincs. Pokróc és kész. Ja hogy az a földön tárolódott valahol és nem tudod mitől tüsszögsz - a portól vagy az olcsó mosószertől - az már mindegy. Csak legalább ne zúgna a víztároló folyamatosan a fejed mellett.

Feszülten fekszünk le aludni és azon gondolkodunk hogy a fejünkre húzzuk a hálózsákot és inkább megfulladunk, csak legalább az arcunkba ne másszon a csótány míg mozdulatlanok vagyunk.