Na akkor gyorsan essünk túl ezen is, mert végülis az életem egy nagy mérföldköve, de amúgy kívülállók számára uncsi sztori.
Szóval mindaz amit megszerettem Észak Indiában, Uttarakhand államban, azt sikeresen feketítette be a másik tanfolyam Goán. Mint az már az előbbi bejegyzésekből kiderült, az egész állam (Goa) egy pénzéhes surmó népség. A tanfolyam is futószalagon történt, kevés szünettel, tódozottan foltozottan, tanulásra nem igazán hagyva lehetőséget (aminek következtében stresszesé vált az egész és életemben először zöldet hánytam. Persze a vizsgám napján, mikor máskor). Csak ledarálták az amúgy dicséretesen nagyon sok információt és benyújtották a papírt és jöhet a következő sereg. 4 hétbe sűrítettek úgy 6 heti órát, hogy az agyunk vagy nem pihent, vagy csak a szófosó filozófia órán bóbiskoltunk el néha. Rajtam kívül mindenki arra a 200 órás tanfolyamra jött amit én már egyszer Rishikeshben elvégeztem. Úgyhogy a filozófia tananyag csak ismételte volna önmagát.
Arra a tanárra nagyon haragszom, mert én többek között azért mentem Indiába hogy egy új filozófiát ismerjek meg, erre jön a betanult prédikációjával, ahogy a pók szövi a hálóját: Ha egyszer megakasztod, kezdi elölről. Hiteles. Kértem hogy hadd ne kelljen megjelennem ezen az idegesítő órán, de sértődés lett a vége (igazi jógi hozzáállás) és muszáj voltam végigszenvedni azt a másfél órát amit a tengerparton sokkal hasznosabban tölthettem volna. Hogy miért kértem engedélyt? A kérdés jogos. Azért mert ők adják a papírt. Ők diktálnak.
Szóval húdenagyon mérges voltam a filozófiatanárra. Két bejegyzés sem elég annyi példát tudnék mondani, de nagyjából összefoglalva egy nemrég pályát váltott ötvenes pasi aki azért mert indiai, okosabbnak képzeli magát mindenkinél és úgy viselkedik mint azok akiket ő okosnak tart, persze csak külsőleg. egyenes hát, mindig mosoly, stb. Mikor megkérdeztük miért mosolyog mindig, akkor is amikor nem kéne, azt válaszolta hogy azért mert ezáltal azt sugározza hogy boldog. Wáááááááááááááááááááááá. És persze mindenki bűnös aki húst eszik és szexel. Wááááááááááááááááá. És a homokszemek tulajdonképpen kristálykövek, és ez annyira széééééép! Wáááááááááááááá..
Az asana (gyakorlatok) okatató tanár Mahi később több szerepet töltött be a jóga-életemben, erről majd később írok. Róla annyit érdemes tudni hogy egy nagy gyerek, egyszerű, nagyon jó abban amit csinál, de ennyi. Imádattal lehet kielégíteni. Első órán eljátszotta a szigorú tanárt, hogy ezáltal vívja ki a tiszteletet. Persze a közutálatot sikerült elérnie. De azt egyből. :-) Később normálisan viselkedett, így végülis megszerettük, mert valóban tudja amit tanít. Tőle tanultunk a legtöbbet. Minden pózt alaposan áttanulmányoztunk és megtanultuk az értelmét és az egyes korrekciók miértjét és módját.
5en voltunk diákok, Az iráni Arezooval nagyon jóban lettem. Kellie Angliából vicces lány, 40 éves gyógyuló alkoholista? Így mondják? a lényeg hogy bipoláris, nem ki (és be) számítható ember. Érdekesnek és elismerésre méltónak láttam az erőfeszítését hogy jobb emberré váljon. Nem kis energia kell az akaraterő fenntartásához. Amúgy meglepően sok a gyógyult függő Goán. Oda jönnek pihenni vagy agyat trénelni talán. Hmm ez akár vers is lehetne.
A szállás egy fos volt, de erről is írtam. És még mindig jó dolgom volt a 200 órás tréning alatt. De mikor mindenki szétszéledt és egyedül maradtam a következő képzésen, az egyik tanár annyit mondott hogy többet nem csinál olyat hogy egy embert képeznek mert egy ember kevdéért ő nem szeretne kimozdulni. Mit mondjak nem éreztem magam egy darab szarnak... azért szolgalélek lévén igyekeztem kellő segget nyalni csak hogy megtűrjenek a továbbiakban.
Spóroltak ezek mindenhol ahol csak tudtak. Nem igazán a szeretet vezérelte a tanfolyamot. Végülis a papír megvan, és végülis az anyagot leadták, de inkább menekülni akartunk onnan, mint sírva maradni, ahogy Rishikeshben.
folyt köv.